mp3 midi zenetérKEZDŐLAP
zenetér webhely
mp3 midi zenetérZENELAP
mp3 midi zene
fotólap természetfotó vetítésFOTÓLAP
képtár fotó videó
képeslap zenés képeslapokKÉPESLAP
zenés hangos kép
véletlen szerencse horoszkópVÉLETLEN
horoszkóp kártya
Gondolatok virágok versek névnapokGONDOLAT
verstár virág ünnep
kapcsolat honlap támogatás régi dal nótaKAPCSOLAT
üzenet dalszöveg

Gondolat - vers minden napra, tavaszi - nyári - őszi - téli versek, virágok, névnapok és versek
Tavaszi, nyári, őszi, téli versek, köszöntők minden napra, ismert költők és gondolkodók tollából, kerti és mezei virágok, névnapok, virágnevek

Virág és vers névnapra, születésnapra, nőnapra, anyák, apák, gyerekek, idősek napjára, keresztelőre, évfordulóra. A versek és általában a rendezett  gondolatokháttérbe szorultak. A lenti hónapválasztó sávra kattintva újra felfedezhetjük a versek szépségét, ismert és kevésbé ismert gondolkodók nekünk, hozzánk szóló üzeneteit. Minden napra egy másik vers, az évszakhoz és névnaphoz vagy naphoz illő vers. A virágképek elküldhetők levél mellékletként, egér jobb klikk a virág képre és kép küldése levélben sort választva. A virághoz vers is választható és egyszerűen beilleszthető.

Nagyméretű virágfotók a Fotólap menüben, a virágok fotói egyedi zenével kiegészítve a Képeslap menüben találhatók. (c) Oldal Gyula


Liszkai weblapok: Olaszliszka | Látnivalók | Közélet | Kultúra | Események | Beszámolók

Napi versek, az év minden napjára másik vers, magyar vers, tavaszi, nyári, őszi, téli versek - verstár


Tavaszi, nyári, őszi, téli versek, köszöntők minden napra, ismert írók, költők és alternatív gondolkodók tollából

Aktuális hónap: Január | Febuár | Március | Április | Május | Június | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December

Az aktuális hónap versei a hónap választó sávra kattintva jelennek meg. Január - június a bal oldali július - december a jobb oldali ablakban.


Magyar női és férfi nevek, virágnevek, hosszú, rövid, gyakori, ritka, érdekes, furcsa nevek


Virágnevek és keresztnevek - kerti, erdei, réti, mocsári, mezei, tavaszi, nyári, őszi, téli virágok neve, amik keresztnevek is egyben

Virágnevek és keresztnevek is egyben: Ibolya, Rózsa, Jácint, Viola, Pálma, Virág, Írisz, Boglárka, Gyöngyvirág, Hortenzia, Imola, Kamélia, Kamilla, Nefelejcs, Hajnalka, Margaréta, Orchidea, Hanga, Jázmin, Amarilla ( Amarillisz), Jázmin, Liliom, Viola
Leghosszabb női és férfi keresztnevek: Szebasztiána, Honorátusz, Sztaniszláv, Szemirámisz, Szilveszter, Szimonetta, Bartolómeó, Konstantin, Petronella, Anasztázia, Klementina, Celesztina, Ernesztina, Eszmeralda, Florentina, Gyöngyvirág, Konstantina, Mirandolína, Pasztorella, Petronella, Seherezádé, Teodolinda, Bernadette, Vilhelmina, Zseraldina
Legrövidebb férfi és női keresztnevek: Aba, Ida, Pál, Vid, Ede, Leó, Tas, Ivó, Gál, Jób, Lél, Mór, Noé, Ond, Örs, Teó, Ada, Dea, Éda, Éva, Ila, Iza, Lea, Lia, Tea, Zoé, Bars, Ders, Bea
Leggyakoribb női és férfi utónevek: Mária, László, Erzsébet, István, Ilona, József, Katalin, János, Éva, Sándor, Pál
Legritkább férfi és női utónevek: Belián, Kesző, Zete, Zétény, Madocsa, Csendike, Életke, Fáta, Galamb, Harmatka, Havaska, Hófehérke, Hóvirág, Jerne, Menta, Napsugár, Őszike, Őzike, Rezeda, Skolasztika, Szederke, Tavaszka, Tísia, Üdvöske, Víta, Felicia, Tatjána, Cseperke, Minina, Eperke, Helka, Aura
Érdekes, furcsa vagy különleges női és férfi utónevek: Ünige, Nina

Gyakori és ritka, férfi és női nevek, leggyakoribb és legritkább nevek, virágnevek és keresztnevek, rövid vagy hosszú nevek


Érdekes, versalkotó játék, véletlen egysoros gondolatok, kreatív magyar szójáték - Gondolat


Interaktív alkotójáték, egysoros véletlen versalkotó játék azoknak, akik szeretnek a szavakkal kísérletezni (c) Oldal Gyula

Versjáték = vers + játék. Az egysoros verses gondolatot, egy általam elképzelt és kísérleti jelleggel elkészített számítógépes program hozza létre, egy, a szavakat tartalmazó adatbázisból. Az, hogy milyen lesz az "egysoros", a véletlenen múlik. Akinek van kísérletező kedve és van érzéke a szavakkal történő játékhoz, megpróbálhat ezekből verset írni.

[ Egysoros versalkotó játék - létrehozáshoz kattints ide ]

A magyar nyelv fejlődése helyett a magyar nyelv és magyar szavak, szókincs visszafejlődése történik. Az élet dolgait többféleképpen megközelíthetjük, megérthetjük és megváltoztathatjuk. Nem az az egyetlen üdvözítő megoldás és egyetlen cél, amit régi jól bevált, megkövesült módszerekkel, vagy ultramodern, néha gusztustalan marketing technikákkal nekünk, felénk sugároznak. Mindig van és lehet egy második, harmadik, vagy sokadik út, amin célhoz érhetünk. Az emeszpés - szadeszos, a külföldi tőkét kiszolgáló, pénz alapú demokrácia választott vezetői szerették volna, ha az állampolgárok városokba tömörülve elfogadják a készet, árucikkből, életfilozófiából, politikából, mindenből. Szerencsére 2010 tavasza meghozta a változást, az alternatív gondolkodás elsöpörte a "merjünk kicsik lenni" és a "hazudtunk éjjel - nappal" szégyenteljes időszakát. Az a szerencsés, ha az egyén maga dönti el, hogy az céljaihoz és elvei mentén, milyen eszköz és út vezet. Az, hogy egy ember miként érteti meg magát a másikkal, nagyban függ attól, hogy milyen eszköztárat használ. Akinek van olyan szerencséje, hogy lát is hall is és beszélni is tud, annak látszólag könnyebb dolga van, mint akinek ezek közül hiányzik valamelyik lehetőség. Éljünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel, írjunk, olvassunk, beszéljünk, lássunk, halljunk és persze mutassuk meg mindazt, amit mások számára is érdemesnek, érdekesnek tartunk.

Alternatív eszköztárak az emberi beszédhez, elszegényesedő magyar nyelv, sms nyelv fertőzés


Az ünnepek eredete, az ősi természeti ünnepek kialakulása, a gondolat ünnepe - Gondolat


Elgondolkodtató és érdekes írások, a mai ünnepek eredete, a természet ősi ünnepeitől a mai ünnepekig, emberek és nevezetes napok

Az emberek eleinte féltek a természet erőitől, a villámlástól, a vihartól a széltől, a hullámoktól, aztán megtanulták tisztelni azokat. A világegyetemben, a csillagok, a Nap, a Hold és a Föld egymáshoz való viszonya, távolsága, forgása, ciklikussága rendszeresen visszatérő esemény. Nyári, téli napfordulók, napéjegyenlőség, az évszakok változásának a ritmusa nevezetes alkalmakat, nevezetes napokat teremtett az embereknek. Nem kellett kitalálni saját ünnepeket, hiszen minden adva volt, a természet kínálta a különleges alkalmakat.

A kíváncsibb, érdeklődőbb, fogékonyabb emberek hamar megértették a természet üzenetét. Tisztelj engem és én megajándékozlak a fénnyel, a sötétséggel, a vízzel, a tűzzel, a csillagokkal, halakkal, bő terméssel, stb. Az emberek tisztelete a természet felé régen félelemből és tudatlanságból is fakadt. Félelmeik feloldására és a természet erőinek engesztelésére hegycsúcsokon, sziklaüregekben ajándékokat helyeztek el. Később egyre többféle helyen, többféle módon és céllal áldoztak a természetnek. Egyfajta csoportos szertartássá, ösztönös áldozati és természetes áldozó ünneppé, a hit és a remény napjaivá alakultak át.

Kezdetben ösztönösen, később sámánok, varázslók, szertartás vezetők segítették az ünnepeket, a természetnek áldozást, egyfajta összekötő kapocsként a természet erői, természet istenei és az emberek között. Lassan minden fontosnak tartott dolognak lett egy vagy több, emberek feletti megtestesítője, a tűznek, a víznek, a szerelemnek, a háborúnak, a békének és a különféle tevékenységet végzőknek is. A különböző hitvilágok, a jámbor vagy erőszakos hitek és hittérítők megjelenésével a természeti ünnepek jelentősége csökkent, mivel a hitek, majd vallások igyekeztek kisebbíteni, vagy ha az nem sikerült, akkor rátelepülni az ősi természeti ünnepekre. Idővel ez olyan mértékben és olyannyira általánosan sikerült, hogy ma már sokan nem is tudják, hogy egy - egy nevezetes nap, sokezer év óta természeti ünnep.

Magyarországon (szent) László király törvénnyel megtiltotta és büntette a jelfáknál, forrásoknál, barlangoknál, völgyekben, vagy hegycsúcsokon tartott természeti szertartásokat. A monoteizmus, egyistenhit az ókori zsidó világban alakult át, a "többisten hitből", majd lett egyre elfogadottabb, végül fokozatosan kialakult a  két pólus, ami szerint Isten a jó, Sátán pedig a gonosz. A Föld, az idő és a tér változásának nevezetes napjai mindenki számára közös ünnepek, függetlenül attól, hogy kiben, miben, hogyan hisz.  OGy


Nevezetes napok, ünnepnapok, január 1-től december 31-ig, újévtől Karácsonyig


Ünnep, Újévi köszöntő, Húsvét, Anyák napja, Apák napja,

Újévi üdvözlet, az új év köszöntése, január 1

Boldog új esztendőt kívánni jöttem én, e téli napnak sugárzó reggelén. Adjon Isten sok jót, ez új esztendőben, fehér kenyér legyen a nyárfa teknőben. Kéményetek legyen megrakva kolbásszal, csíkos tarisznyátok füstölt szalonnával. Sose ürüljön ki a pénzeszsákotok, a legszebb cipőben, ruhában járjatok. Bor, búza, hús, kenyér legyen mindig bőven, Szívemből kívánom, az új esztendőben. ( Részlet Kovács József: Olaszliszka c. könyvéből )

Nőnap, március 8

Vitó Zoltán: Nőnapi köszöntő

Nézd, hogy' ballag az év, ide lép elibéd ez a szép nap, melyen mind, ami kincseket ér, a szivem Te eléd rak:
Szegfűk illatozó lelkét, a szirom simitását, ifju Tavasz suhanó jöttét, madarak csacsogását,
nyári sugár gyöngéd melegét, ami lágyan ered szét, őzike szíve szelíd félszét, leopárd szive merszét...
Még sorolom, de a szív a valóság cáfolatán kap, színed előtt odavész, ez a sor haloványka utánzat:
Mert mihez is mérhetném azt, mi kezed simitása, és a derűt, ami rám mosolyog, szemeid ragyogása?!:
Benne a Mindenség, a Teremtés tiszta Tökélye, létemnek sugaras tüze, sóvár nappala, éje...
Hát így állok igézetten csuda dolgok előtt én, fénylő, ámulatos köszönettel e napnak a jöttén.

Szeretettel köszöntjük a nőket és nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján

A bolondozások, a tréfák napja, április 1

Április elseje a bolondok napja, a tréfálkozások, jókedvű átverések napja, amikor a viccesebb kedvűek rettegésben tartják embertársaikat beugratásaikkal. Az áprilisi tréfa több évszázados hagyományokra tekint vissza. Talán egy középkori bolondünnepre lehet visszavezetni. Szent György havának első napja a bolondok, bolondozók és másokat bolonddá tevők ünnepe. Nálunk Magyarországon április 1-jei tréfának tartják az erre a napra időzített beugratásokat.

Áprilisi tréfa - ókori tavaszköszöntő ünnep

Április 1-je az ismerősök rászedésének, megtréfálásának a napja.  Régebben gyakran teljesíthetetlen megbízást adtak annak, akit április bolondjának szemeltek ki, és mikor a becsapott visszatért és persze nem tudta elvégezni a megbízatást, jót nevettek rajta. Sok helyen még ma sem a becsapás, hanem lehetetlen feladatokkal való megbízás az igazi áprilisi tréfa.

Móka, ugratás, nevetés a jókedv napján

Senki sem szereti, ha beugratják, de ez a nap mégsem telhet úgy el, hogy ne próbálnánk mi is másokat átverni, esetleg felvidítani. Sőt sokunk azzal a gondolattal kel fel ezen a napon, hogy valakit biztosan megviccel, már jó előre kiterveli a maga kis tréfáit. Ezért ma mindenki legyen óvatosabb, figyeljen jobban a kollégák, a család, a barátok és ismerősök apró kis "gaztetteire". Figyeljünk arra, hogy a vicc, tréfa, átverés ne legyen sértő, bántó, durva, ízléstelen.

A termékenység és húsvét ünnepe

Húsvét a megújulás és a termékenység tavaszi ünnepe. Vallási része mindenki által ismert, Jézus feltámadása és az ehhez kapcsolódó történetek és hitvilág. A természeti ünnepi része is sokféle. Ahány földrész, ország, vidék, embercsoport, ember, annyiféle külső és belső megújulás ünnepünk lehet. A legfontosabb az, hogy ne vitassuk el a mások ünnepét, szokásait, legyen az vallásos vagy természeti. Nincs egyedüli igazság és nincs egyedüli múlt vagy tudás. Az emberiségnek, a föld jelenlegi lakóinak közös eredete és története van, melyet különféle uralkodó csoportok saját maguk érdekei szerint újraírnak, a történetírókkal újra íratnak. A múltunk egy kisebb része valóság, a nagyobb része mese, kitalált kiszínezett, elképzelt, feltételezett  történetek sokasága. Így működik az emberek világa.

Anyák Napja - május első vasárnapja

Ez az ünnep nagyon régi, már az ókori Görögországban is tartottak tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. Akkoriban az istenek anyjának, Rheának adóztak tisztelettel. A történelem során később is mindig volt egy olyan nap, vagy ünnep, amikor az anyákat is köszöntötték. A kereszténység elterjedésével az anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idők folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az "anyáknapja" megünneplésével.

Szeretettel köszöntjük a kismamákat, az édesanyákat, a nagymamákat a dédnagymamákat és az üknagymamákat

A nemzeti összetartozás napja, június 4

Magyarország idegen hatalmak által történt megcsonkítása, Trianon 1920 június 4. A trianoni békeszerződés, trianoni békediktátum.

Apák Napja és Férfinap - június harmadik vasárnapja

Az Apák Napja magyarországi meghonosítására 1994-ben a kezdődött Miskolcon. Magyarországon 13 után is kevesen tartják, mert kevesen tudnak róla, kevesen veszik komolyan, de attól még van. Ez is, mint több másik ünnep, Amerikából indult el Európába. Ott már régóta köszöntik az Édesapákat is. 1924-ben hivatalosan a június 3. vasárnapja lett az Apák Napja. 1966-ban elnöki kiáltványban rögzítették, hogy az Apák Napját június harmadik vasárnapján kell megünnepelni. Később Nixon elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén  köszöntik a gyermekek édesapjukat. Itthon a széleskörű elterjedés még várat magára, különösen azért, mert a férfiak megítélése nem egyértelmű. Pedig éppen itt volna az ideje, hogy az egyenjogúság jegyében az apák  is kapjanak egy olyan napot, amikor csak őket ünneplik.

Szeretettel köszöntjük az apákat, a nagyapákat a dédnagyapákat és az üknagyapákat és úgy általában a férfiakat

Karácsony ünnepe, az ünnep eredete, december  25, 26

Karácsony szó jelentése: (lépni, átlépni): Ősi pogány ünnep,  a téli napforduló, a fény diadala és a megújulás ünnepe, melyhez az i.sz. 3. századtól fokozatosan csatlakozott, társult a keresztény hitvilág. A fenyőfa szintén a kereszténység előtti hitvilágokból származik, a kozmikus életerőt, az  istenek lakhelyét, a világ szimbólumát jelentette. Az ajándékozás a Római világban terjedt el a téli napforduló közeli napokon. Később ez is keresztény köntösbe öltözött. Talán sokan nem tudják, talán furcsa is, hogy a mai vallási ünnepek, az ősi pogány és természeti ünnepek napjaira esnek. Ez nem véletlen, mert a különböző "zsinatok" határozták meg hogy mikor milyen ünnep legyen, mely napokon és tartalommal.

Boldog, békés Karácsonyt kívánunk mindenkinek!


Magyar székely, egyházi, cigány himnuszok, a múlt és jövő himnuszai


Ünnep, magyar, egyházi, székely, cigány himnusz,

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!

Himnusz, minden nemzet a himnuszában a múltjáról és jövőjéről mesél

Csanády György: Székely himnusz, Boldogasszony Anyánk (magyar egyházi himnusz), Cigány himnusz

Boldogasszony Anyánk (magyar egyházi himnusz)

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Csanády György: Székely himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, setét éjjen át.
Vezesd mégegyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengere.
Fejünk az ár jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk!

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengere.
Fejünk az ár jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk!

Cigány himnusz

Isten, könyörülj meg nékünk,
ne szenvedjen tovább népünk.
/: Megátkoztál, meg is vertél,
örök csavargóvá tettél. :/

Zöld az erdő, zöld a hegy is,
a szerencse jön is, megy is.
/: Megátkoztál, meg is vertél,
örök csavargóvá tettél. :/

Egész világ ellenségünk,
űzött tolvajokként élünk.
/: Nem loptunk mi csak egy szöget
Jézus vérző lábfejéből. :/

A Magyar Kultúra Napja január 22, a Himnusz születésének a napja


Magyar költők aktuális - évszakos - havi - napi versei, tavaszi - nyári - őszi - téli versek


Hónapok és napok versei - január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december

09.01. Vackor az első bében

Haja,
haja, hé!
Megnyílott az ELSŐ BÉ!
Vackor hátán
iskolatáska,
apró lépteit szaporázza,
szeme előtt nagy fehér tábla:
KÖKÖRCSIN UTCA
-olvassa Vackor.
Eredj,
fiam, az iskolába!

Megy,
megy,
megy az apró,
megy a bolyhos,
lompos,
loncsos
és bozontos,
piszén pisze kölyökmackó..."

09.02.Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor

"Almát, körtét, szilvát, szőlőt
hoz a szeptember,
nekünk új tanévet,tudja
minden ember..."

09.03.Juhász Gyula: Szeptember aranya

Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.

Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.

Mert ez az én sorom, üdvöm,
Tűnőben szép nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén
Szeptember aranya van.

09.04.Gárdonyi Géza: Szeptember

Elnémult a rigó. Az esteli csöndben
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!

így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...

09.05.Kálnoky László: Kettősség

Ha a szellem testköréből kiléphet
egy kis időre, zakatolva jár
az agyvelő tovább is, mint kitépett
pókláb, amely pók nélkül is kaszál.

Felhőt követ a szellem, s csapodár fényt,
az agy csak a felhúzott szerkezet
gépösztönét, míg óriásbogárként
fal az óra percegve perceket.

09.06.Hajnal Anna: Kis Annához

Látsz engem, aki látlak?
hallod-e hangomat?
emlékim sűrűjében
hallom gyors lábodat,
páfrányok közt suhogva
vad szaladásodat,
friss, könnyű lihegésed -
ismerd meg arcomat!
...
Én vagyok az a lélek,
mely lettél, az a láng,
te lobbanóan táncos,
én elülő zsarát,
a Te füstödtől kormos
boruló homlokomon,
nagy sárga lángjaidtól
létem merő korom."

09.07.Kalász Márton: Regina

járod környékem, Regina
a rózsafestő már fönt festeget
több napja, hogy ebben esteledünk
álmodom, akképp leshesselek
környékem szép házak, monostorok
nemcsak falvak, rossz ólak a tetőn
képzeletünk sétálom, Regina
szép félénkem, még szebb emlékezőm..."

09.08.Markó Béla: Születésnapomra: stockholmi ősz

Lehettem volna svéd, lehettem volna
a svéd utcákon régi ismerős,
hol svéd a szél, és svédül jó az ősz,
s ha lányom lenne, csak svédül dalolna,

s ha fiam lenne, svédül beszélgetnénk,
rakosgatnánk színes svéd könyveket,
megbámulnánk az idegeneket,
s egy svéd asszonnyal nagyot nevetnénk,

itt lennék itthon, ahol nem vagyok,
esténként becsuknám az ablakot,
svéd múltra gondolnék és svéd jövőre,

vagy arra sem, csak hallgatnóm a két
gyermek szöszmötölését, s hogy a svéd
csend egyszer majd magába zár örökre...

09.09.Képes Géza: Szeptember

Úgy érzem néha: arcod arcomat súrolja,
gyöngéden mint a Dél első lehellete,
mely hogyha átsuhan az erdőkön dúdolva,
kinyíl a száraz ágak kandi rügyszeme.
S olykor mintha szemem vizébe csüngene
homlokod érett aranybarna lombja
s míg vágy hulláma zúg reám, szorongva
lesem: nem akad-é el vérem üteme.

Vagy ha dobolni kezd az ősz esője,
gyöngyszürke szálakkal az ablakom beszőve,
úgy sejtem hirtelen: szobámon áthalad
gondolatod, sugárzó, röpke gondolat,
melyben úgy érkezel hozzám, miként a kósza
szellő szagában hull elénk egy messzi rózsa.

09.10.Radnóti Miklós: Erdő

A lomb között aranykard,
napfény zuhant át,
megsebzett egy fatörzset,
s az halkan sírni kezdett
aranylófényű gyantát.

09.11.Dutka Ákos: Szántanak

Szántanak. - Messze a rőzsetüzeknél
Valami kósza ének ered.
Fuvalat-halkan zümmög a szélbe,-
S mint a sejtelem, tova lebeg.

Láthatatlan valaki dalol a pusztán...
S az ének: verejték, vér-sirató
Kuruc tüzeknél szülte valami
Szúvos, fekete tárogató.

Ükapák lelke hagyta örökbe
A régi gonddal e régi sóhajt...
...Talán nem is emberi ének,
Hanem a szántás lelke sóhajt.

09.12.Tóth Árpád: Őszi kérdés

Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?

És fájt-e, amíg nézted a nyárfást révedezve,
Hogy reszket agg fejük, az ezüstösfehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér?

S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta?

09.13.Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke

"...Hát légy te s könnyű,
könnyű, örökre játszó,
látó, de messze-látszó,
tarkán lobogva száz szó
selymével mint a zászló,
vagy szappanbuborék fenn,
szelek között, az égben,
s élj addig, míg a lélek,
szépség, vagy a szeszélyek,
mert - isten engem - én is,
én is csak addig élek...."

09.14.Simonyi Imre: Annyi van hátra

Szakadt reád annyi gyalázat,
hogy abból fedelet
ácsolhat föléd az alázat
s a szeretet.

Húzódj alá. - Valami vackot
vess a sarokba.
-Csak megvadult kan tépi az aklot
darabokra.

Te már ne játszd senki agyaras
habzó szájú hősét.
Ne védd magad. - Óvjon az okos
együgyűség.

Annyi van hátra életedből,
ami pennád hegyén
feketéllik a félelemtől:
pár költemény.

09.15.Kosztolányi Dezső: Szeptember elején

A hosszú, néma mozdulatlan ősz
Aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz.

Köröskörül bíbor gyümölcse ég,
s nem várja, hogy kedvét töltse még,
a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég
fülébe súg, elég volt már, elég,
s ő bólogat, mert tudja-tudja rég,
hogy ez az élet, a kezdet a vég.

Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,
el kell veszítenem. A bölcsesség
nehéz aranymezébe öltözöm,
s minden szavam mosolygás és közöny.

09.16.Simon István: Gyönyörű terhem

...Gyönyörű terhem: sorsom, emlék
és hitem - mintha földutak
gödrein magánosan mennék -
annyi nyomot csak fölmutat,
mint a kihajló bokor ága
a csüngő szénaszálakat,
az örök gereblye fogába
ami mindenhol fönnakad...

09.17.Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

09.18.Kormos István: Szeptember

Gyászol három hangyaboly,
cincognak a tücskök,
kék ködnek nézik az eget,
zöld ködnek a füstöt.
Szaladnak a füvekhez,
elszáll a fű délre,
kukoricazászlón lobog
üszök feketéje.
Boglyaszállás felrepül,
a fák messze úsznak,
tücsökcirr ördögszekéren
panaszol az útnak.
Megadják mind magukat,
sárgöröngyre ülnek,
sírnak, rínak, s kis öklükkel
gyöngykönnyet törülnek.

09.19.Petőfi Sándor: A gólya

"...Kívánt időszak az ősz a gyermekeknek,
Mint anya jön elé,
A ki fiainak számára kosarát
Gyümölccsel terhelé.
Én ellenségemül néztem az őszt, s szólék,
Ha gyümölcsöt hozott:
Tartsd meg ajándékod, ha kedves madaram,
A gólyát elcsalod..."

09.20.Csoóri Sándor: Szeptemberi gyónás

Sarkunkban újra szeptember hava,
csuhé-szatyrodból a nyár, mint a legutolsó darázs,
kirepül.

A meggyfa már vörös levelet ejt, ne nézz oda!
Én se nézem narancsos meztelenséged, noha nézném-
sötéthúsú szilvát harapok inkább ketté.

A szemed is szilva, az öled is szilva, ízed is az!
Gyékényen árulnálak, ha nem volnék irigy.

Dehát irigy vagyok és verseket írok vezeklésül,
birsalma-sárga szavakat ontva, erdő-fényt, erdő-
tüzet,
hogy tükrödben fésülködő őszi madár is lássa magát.

09.21.Tóth Árpád: Őszi kérdés

"Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?.."

09.22.Faludy György: A magyar szabadságról

"...Itt több tehetség sarjad holdanként, mint akárhol.
Talán sikerül egyszer. De ezt én be nem várom:
szemet húnyok, mosolygok és jutalmamat kérem
mint Victor Hugo hajdan. Legyen egy sír a bérem,
sír a 301 - es parcella közelében."

09.23.Kiss Anna: Fűszedő

Szedésre érett már a fű,
borzong a félsötétben,
Boróka asszony pendelye
világol kinn a réten.

Talán füvek közt válogat,
sejtésnyi még az illat,
álom füvére hogyha lel,
magának is szakíthat.

Szedésre érett már a fű,
harmat suhog le róla,
csücsökre fogja pendelyét
a jó fűvek tudója.

Úgy válogat, hogy szóban is
elősorolja őket,
igazlátókat, éltetőt,
lélekcseréltetőket.

Vigyázva, hogy virága is
hullatlan megmaradjon,
vének szívében ifjúság
belőlük hogy fakadjon.

Szedésre érett már a fű,
borzong a félsötétben,
Boróka asszony pendelye
világol kinn a réten.

09.24.Vas István: Pesti elégia

"...S kihull szívemből a kárhozat, a magányos
bélyegű bánat:
A Város megváltotta magát és megváltott magának.
Sebeiből felém ragyog a nem remélt bocsánat.

Kihúnyt már minden villany és dereng a ködben a
hit:
Tudom, valahogy, valahol majd beszámíttatik,
Hogy itt éltem és egyszer sem akartam élni máshol,
csak itt."

09.25.Lévay József: Szüretünk

Gondolatim mostan
Mulatozva járnak,
Csekély gazdasága
Körül édesapámnak:
Csak oda tér lelkem
Mikoron elfárad,
Ha másutt előtte
A búbaj megárad.
Ott nyugtot találhat..."

09.26.Petőfi Sándor: Szeptember végén

"Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
még zöldell a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérczi tetőt.
Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyül már,
A tél dere már megüté fejemet..."

09.27.Kisfaludy Sándor: A boldog szerelemből

Alig nézi magát körül
Az ember e világban,
Ittlétének alig örül,
Sírja immár tátva van.
Benne van a mulandóság
A föld minden porában:
Barátim hát! ne henyéljünk
A kevésből sokat éljünk,
Míg a tátott sír befal;
Rövid éltünk, mint e dal.

09.28.Tompa Mihály: A madár, fiaihoz

"Száraz ágon, hallgató ajakkal
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanítottalak?!
Vagy ha elmúlt, s többé vissza nem jő
A víg ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!..."

09.29.Fazekas Mihály: Csokonai nevenapjára

"...Hadd távozzanak a lengeteg és ravasz
Emléknek repeső képei. Nézd druszám,
Bacchus régi barátunk
Most hirdet jeles innepet.

Vivát! érjen azért annyi Mihály-napot,
Amennyit csak akar, jó drusza, mink pedig
Amennyit lehet, és azt
Vígasságba fecsérljük el."

09.30.Radnóti Miklós: A mécsvirág kinyílik

A mécsvirág kinyílik
s a húnyó láthatárnak
könyörg a napraforgó:
a tücskök már riszálnak,
odvában dong a dongó
s álmos kedvét a bársony
estében égre Írta
egy röppenő pacsirta;
s ott messzebb, kint a réten,
a permeteg sötétben
borzong a félreugró
nyulak nyomán a fűszál,
a nyír ezüstös ingben
immár avarban kószál,
s holnap vidékeinken
újból a sárga ősz jár.

Kéthavonta az aktuálisra cserélődnek, a jelenlegi és a következő hónap verseire


Gondolat - zenetér toplista, linklista, gyűjtőlap, statisztika és számláló, pagerank link top lista kapcsolatok