Elgondolkodtató és érdekes írások, a mai ünnepek eredete, a természet ősi ünnepeitől a mai ünnepekig, emberek és nevezetes napok

Az emberek eleinte féltek a természet erőitől, a villámlástól, a vihartól a széltől, a hullámoktól, aztán megtanulták tisztelni azokat. A világegyetemben, a csillagok, a Nap, a Hold és a Föld egymáshoz való viszonya, távolsága, forgása, ciklikussága rendszeresen visszatérő esemény. Nyári, téli napfordulók, napéjegyenlőség, az évszakok változásának a ritmusa nevezetes alkalmakat, nevezetes napokat teremtett az embereknek. Nem kellett kitalálni saját ünnepeket, hiszen minden adva volt, a természet kínálta a különleges alkalmakat.

A kíváncsibb, érdeklődőbb, fogékonyabb emberek hamar megértették a természet üzenetét. Tisztelj engem és én megajándékozlak a fénnyel, a sötétséggel, a vízzel, a tűzzel, a csillagokkal, halakkal, bő terméssel, stb. Az emberek tisztelete a természet felé régen félelemből és tudatlanságból is fakadt. Félelmeik feloldására és a természet erőinek engesztelésére hegycsúcsokon, sziklaüregekben ajándékokat helyeztek el. Később egyre többféle helyen, többféle módon és céllal áldoztak a természetnek. Egyfajta csoportos szertartássá, ösztönös áldozati és természetes áldozó ünneppé, a hit és a remény napjaivá alakultak át.

Kezdetben ösztönösen, később sámánok, varázslók, szertartás vezetők segítették az ünnepeket, a természetnek áldozást, egyfajta összekötő kapocsként a természet erői, természet istenei és az emberek között. Lassan minden fontosnak tartott dolognak lett egy vagy több, emberek feletti megtestesítője, a tűznek, a víznek, a szerelemnek, a háborúnak, a békének és a különféle tevékenységet végzőknek is. A különböző hitvilágok, a jámbor vagy erőszakos hitek és hittérítők megjelenésével a természeti ünnepek jelentősége csökkent, mivel a hitek, majd vallások igyekeztek kisebbíteni, vagy ha az nem sikerült, akkor rátelepülni az ősi természeti ünnepekre. Idővel ez olyan mértékben és olyannyira általánosan sikerült, hogy ma már sokan nem is tudják, hogy egy - egy nevezetes nap, sokezer év óta természeti ünnep.

Magyarországon (szent) László király törvénnyel megtiltotta és büntette a jelfáknál, forrásoknál, barlangoknál, völgyekben, vagy hegycsúcsokon tartott természeti szertartásokat. A monoteizmus, egyistenhit az ókori zsidó világban alakult át, a "többisten hitből", majd lett egyre elfogadottabb, végül fokozatosan kialakult a  két pólus, ami szerint Isten a jó, Sátán pedig a gonosz. A Föld, az idő és a tér változásának nevezetes napjai mindenki számára közös ünnepek, függetlenül attól, hogy kiben, miben, hogyan hisz.  OGy

Nevezetes napok, ünnepnapok, január 1-től december 31-ig, újévtől Karácsonyig, Ünnep, Újévi köszöntő, Húsvét, Anyák napja, Apák napja,

Újévi üdvözlet, az új év köszöntése, január 1

Boldog új esztendőt kívánni jöttem én, e téli napnak sugárzó reggelén. Adjon Isten sok jót, ez új esztendőben, fehér kenyér legyen a nyárfa teknőben. Kéményetek legyen megrakva kolbásszal, csíkos tarisznyátok füstölt szalonnával. Sose ürüljön ki a pénzeszsákotok, a legszebb cipőben, ruhában járjatok. Bor, búza, hús, kenyér legyen mindig bőven, Szívemből kívánom, az új esztendőben. ( Részlet Kovács József: Olaszliszka c. könyvéből )

Nőnap, március 8

Vitó Zoltán: Nőnapi köszöntő

Nézd, hogy' ballag az év, ide lép elibéd ez a szép nap, melyen mind, ami kincseket ér, a szivem Te eléd rak:
Szegfűk illatozó lelkét, a szirom simitását, ifju Tavasz suhanó jöttét, madarak csacsogását,
nyári sugár gyöngéd melegét, ami lágyan ered szét, őzike szíve szelíd félszét, leopárd szive merszét...
Még sorolom, de a szív a valóság cáfolatán kap, színed előtt odavész, ez a sor haloványka utánzat:
Mert mihez is mérhetném azt, mi kezed simitása, és a derűt, ami rám mosolyog, szemeid ragyogása?!:
Benne a Mindenség, a Teremtés tiszta Tökélye, létemnek sugaras tüze, sóvár nappala, éje...
Hát így állok igézetten csuda dolgok előtt én, fénylő, ámulatos köszönettel e napnak a jöttén.

Szeretettel köszöntjük a nőket és nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján

A bolondozások, a tréfák napja, április 1

Április elseje a bolondok napja, a tréfálkozások, jókedvű átverések napja, amikor a viccesebb kedvűek rettegésben tartják embertársaikat beugratásaikkal. Az áprilisi tréfa több évszázados hagyományokra tekint vissza. Talán egy középkori bolondünnepre lehet visszavezetni. Szent György havának első napja a bolondok, bolondozók és másokat bolonddá tevők ünnepe. Nálunk Magyarországon április 1-jei tréfának tartják az erre a napra időzített beugratásokat.

Áprilisi tréfa - ókori tavaszköszöntő ünnep

Április 1-je az ismerősök rászedésének, megtréfálásának a napja.  Régebben gyakran teljesíthetetlen megbízást adtak annak, akit április bolondjának szemeltek ki, és mikor a becsapott visszatért és persze nem tudta elvégezni a megbízatást, jót nevettek rajta. Sok helyen még ma sem a becsapás, hanem lehetetlen feladatokkal való megbízás az igazi áprilisi tréfa.

Móka, ugratás, nevetés a jókedv napján

Senki sem szereti, ha beugratják, de ez a nap mégsem telhet úgy el, hogy ne próbálnánk mi is másokat átverni, esetleg felvidítani. Sőt sokunk azzal a gondolattal kel fel ezen a napon, hogy valakit biztosan megviccel, már jó előre kiterveli a maga kis tréfáit. Ezért ma mindenki legyen óvatosabb, figyeljen jobban a kollégák, a család, a barátok és ismerősök apró kis "gaztetteire". Figyeljünk arra, hogy a vicc, tréfa, átverés ne legyen sértő, bántó, durva, ízléstelen.

A termékenység és húsvét ünnepe

Húsvét a megújulás és a termékenység tavaszi ünnepe. Vallási része mindenki által ismert, Jézus feltámadása és az ehhez kapcsolódó történetek és hitvilág. A természeti ünnepi része is sokféle. Ahány földrész, ország, vidék, embercsoport, ember, annyiféle külső és belső megújulás ünnepünk lehet. A legfontosabb az, hogy ne vitassuk el a mások ünnepét, szokásait, legyen az vallásos vagy természeti. Nincs egyedüli igazság és nincs egyedüli múlt vagy tudás. Az emberiségnek, a föld jelenlegi lakóinak közös eredete és története van, melyet különféle uralkodó csoportok saját maguk érdekei szerint újraírnak, a történetírókkal újra íratnak. A múltunk egy kisebb része valóság, a nagyobb része mese, kitalált kiszínezett, elképzelt, feltételezett  történetek sokasága. Így működik az emberek világa.

Anyák Napja - május első vasárnapja

Ez az ünnep nagyon régi, már az ókori Görögországban is tartottak tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. Akkoriban az istenek anyjának, Rheának adóztak tisztelettel. A történelem során később is mindig volt egy olyan nap, vagy ünnep, amikor az anyákat is köszöntötték. A kereszténység elterjedésével az anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idők folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az "anyáknapja" megünneplésével.

Szeretettel köszöntjük a kismamákat, az édesanyákat, a nagymamákat a dédnagymamákat és az üknagymamákat

A nemzeti összetartozás napja, június 4

Magyarország idegen hatalmak által történt megcsonkítása, Trianon 1920 június 4. A trianoni békeszerződés, trianoni békediktátum.

Az első zsenge ünnepe, aratási hálaadó ünnep és pünkösd napja

Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, később a Mózesi törvény emléknapja lett, a keresztény püspöki szinódus 305-ben rendelte el a szentlélek eljövetelének megünneplését.

Apák Napja és Férfinap - június harmadik vasárnapja

Az Apák Napja magyarországi meghonosítására 1994-ben a kezdődött Miskolcon. Magyarországon 13 után is kevesen tartják, mert kevesen tudnak róla, kevesen veszik komolyan, de attól még van. Ez is, mint több másik ünnep, Amerikából indult el Európába. Ott már régóta köszöntik az Édesapákat is. 1924-ben hivatalosan a június 3. vasárnapja lett az Apák Napja. 1966-ban elnöki kiáltványban rögzítették, hogy az Apák Napját június harmadik vasárnapján kell megünnepelni. Később Nixon elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén  köszöntik a gyermekek édesapjukat. Itthon a széleskörű elterjedés még várat magára, különösen azért, mert a férfiak megítélése nem egyértelmű. Pedig éppen itt volna az ideje, hogy az egyenjogúság jegyében az apák  is kapjanak egy olyan napot, amikor csak őket ünneplik.

Szeretettel köszöntjük az apákat, a nagyapákat a dédnagyapákat és az üknagyapákat és úgy általában a férfiakat

Karácsony ünnepe, az ünnep eredete, december  25, 26

Karácsony szó jelentése: (lépni, átlépni): December 21 ( esetenként 22 ) téli napforduló, ősi pogány ünnep, a fény diadala és a megújulás ünnepe, melyhez az i.sz. 3. századtól fokozatosan csatlakozott, társult a keresztény hitvilág. A fenyőfa szintén a kereszténység előtti hitvilágokból származik, a kozmikus életerőt, az  istenek lakhelyét, a világ szimbólumát jelentette. Az ajándékozás a Római világban terjedt el a téli napforduló közeli napokon. Később ez is keresztény köntösbe öltözött. Talán sokan nem tudják, talán furcsa is, hogy a mai vallási ünnepek, természeti és pogány és napjaira esnek. Ez nem véletlen, mert a különböző "vallási zsinatok" úgy határozták meg hogy mikor milyen ünnep legyen, mely napokon és tartalommal, hogy a közeli ősi természeti és pogány ünnepek nevezetes napjait vették át.

Boldog, békés Karácsonyt kívánunk mindenkinek!

Virágnevek és keresztnevek - kerti, erdei, réti, mocsári, mezei, tavaszi, nyári, őszi, téli virágok neve, amik keresztnevek is egyben

Magyar női és férfi keresztnevek, névnapok, utónevek, dátum és időrend szerinti sorrendben
A névnapok függőlegesen hónapok és napok szerinti sorrendben találhatók, a legújabb engedélyezett divatos nevek és a teljesség igénye nélkül

január 1.
január 2.
január 3.
január 4.
január 5.
január 6.
január 7.
január 8.
január 9.
január 10.
január 11.
január 12.
január 13.
január 14.
január 15.
január 16.
január 17.
január 18.
január 19.
január 20.
január 21.
január 22.
január 23.
január 24.
január 25.
január 26.
január 27.
január 28.
január 29.
január 30.
január 31.

Fruzsina
Ábel
Benjámin, Genovéva
Leóna, Titusz
Simon
Boldizsár
Attila, Ramóna
Gyöngyvér
Marcell
Melánia
Ágota
Ernő
Veronika
Bódog
Lóránd, Lóránt
Gusztáv
Antal, Antónia
Piroska
Márió, Sára
Fábián, Sebestyén
Ágnes
Artúr, Vince
Rajmund, Zelma
Timót
Pál
Paula, Vanda
Angelika
Karola, Károly
Adél
Martina
Gerda, Marcella

Férfi és női nevek, leggyakoribb és legritkább nevek, virág és vers köszöntse őket