ZenetérZenetér GondolatGondolat KépeslapKépeslap FotólapFotólap VéletlenVéletlen PihenőPihenő

Márciusi versek, évszakos versek, napi versek, március vers
Az év
3. hónapjának versei, magyar versek ismert és kevésbé ismert költők versei, gondolatai

Hónap versek: Január | Február | Március | Április | Május | Június | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December

március 01. Szabó Lőrinc: Nyitnikék

"...Nyitni kék! Ébred
a hegy, a völgy,
tudom mire gondol
a néma föld.

Ő volt a szája,
a Nyitnikék,
elmondta a holnap
üzenetét:

március 02. Arany János: A vigasztaló

Mi a tűzhely rideg háznak,
Mi a fészek kis madárnak,
Mi a harmat szomjú gyepre,
Mi a balzsam égő sebre:
Mi a lámpa sötét éjben,
Mi az árnyék forró délben..
S mire nincs szó, nincsen képzet:
Az vagy nekem, óh költészet!..."

március 03. Radnóti Miklós: Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

március 04. Áprily Lajos: Március

A Nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált..."

március 05. Szécsi Margit: Március

Déli szellők, fújjatok csak,
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.

Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár..."

március 06. Parancs János: Ismét a tavasz

"...Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé:
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény.

március 07. Heltai Jenő: Március

A Rózsadombon már tavasz van,
Dőlnek az édes jó szagok,
Az új madár a régi ágon
Nem énekel még, csak dadog.

Próbálja szárnyát, csiripelget,
Kinéz a fészek peremén ,
Köröskörül hány friss rügyecske,
Hány új kukac, hány új remény!

Én, tollavesztett vén madár, ki
Átdideregtem a telet,
Talán utolszor ünnepellek:
Szervusz, te kedves kikelet!..."

március 08. Romhányi József: Tavaszi madárdal

Tavaszt zengnek a madárkák.
Soha kedvesebb dalárdát!
Ám az egyik némán kushad.
Csak nem készül kritikusnak...

március 09. József Attila: Két hexameter

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.

március 10. Erélyi József: Tavaszi ország

Vadvizeket borzol a szél,
kék a tükrük, mint az acél:
selyemkendő a zöld mező,
belé a Nap virágot sző..."

március 11. Szabó Lőrinc: Tavasz

"Mi az?"-kérdezte Vén Rigó.
"Tavasz!"-felelt a Nap.
"Megjött?"-kérdezte Vén Rigó.
"Meg ám!"- felelt a Nap.

"Szeretsz?"-kérdezte Vén Rigó?
"Szeretlek!"-szólt a Nap.
"Akkor hát szép lesz a világ?"
"Még szebb és boldogabb!"

március 12. Gergely-napi diáktoborzó

Adjatok szalonnát,
omne dignum leverendum laude,
hadd csináljunk rántottát,
tótusz kápusz de mirezum forum domine!

Adjatok ludat,
omne dignum stb.
hadd mutasson deákoknak
iskolába utat,
tótusz kápusz stb.

Adjatok leánykát,
omne dignum stb.
hadd söpörje iskolát,
tótusz kápusz stb.

március 13. Ignotus: Tavaszi bor

Gyenge rügyek, halványzöld levelek,
Sorsomba negyvenedszer visszatérők,
Új tavaszok, elvonuló telek,
Lemondva múlók, követelve kérők,
Kékségek, miknek hűse is meleg ,
És meghalások, szürkeségbe térők-
Mit tudom én, mi az, ami ragyog,
Mit tudom én, ki az , aki vagyok!..."

március 14. Szemere Pál: Emlékkönyvbe

Sorsában megnyugodt szívnek sok a kevés:
De, legtöbb is kevés annak, ki többre vágy.

március 15. Petőfi Sándor: 15-dik márczius 1848.

Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott,
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!

Nagyapáink és apáink
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt..."
március 16. József Attila: Március

Langy, permeteg eső szemerkél,
új búza pelyhe ütközik.
Kéményre gólya s a levert tél
jeges csúcsokra költözik.
Zöld robbanásokkal kitört
a kikeleti víg erőszak.
Asztalos műhelye előtt
remény legyint meg, friss fenyőszag..."

március 17. Hajnal Anna: Tavaszi himnusz

"Tágul a fény édes köre,
délben az árnyék rövidül,
egyre élőbb mosoly süt rám
mind áttetszőbb napok mögül,
ragyogás, ki az éjszakán
is átsütsz, úrnő, égi lány,
hogy aludtad át télidőd
a kemény, fagyos nyoszolyán?..."

március 18. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él...."

március 19. Csanády Imre: Kalendárium

Böjtmás hava

Barkát bontogat és havat oszlat Március: erdőt
lány fiúval bujkál, ágy terül ott, ibolyás.
Gólya keres kéményt: csecsemőfejek, édeni bimbók
törnek a napra elő: krumpli fogy: itt a tavasz.

március 20. A tavaszi szép időnek

A tavaszi szép időnek ,
Lám, hogy mindenek örülnek:
Erdők, mezők megzöldülnek,
A madarak zengedeznek.

Kisütött a nap sugára
Az én rózsám ablakára:
Tündöklik gyémánt orcája:
Ragyog szép csillag módjára.

Repülj fecském ablakára!
Kérjed, nyissa meg szavadra!
Mondd: ezüstös laput vevék,
Rá arannyal írom nevét.

március 21. Dayka Gábor: A tavasz

"Nyájasb arculattal arany szekerére felülvén,
Ünnepi fényt ereget Phoebus az ékes egen.
A fagyos éjszaknak zúgó fúvallati szünnek
A bágyadt zefirek lengedezési között...."

március 22. Csokonai Vitéz Mihály: A tavasz

Az egész világ feléledt,
S az elérkezett tavasznak
Örömére minden örvend:
Csak az egy Vitéz nem örvend.

Enyelegnek a juhnyájak,
Tehenek, lovak futosnak,
Danol a pacsirta s a pinty:
Az egész berek homályja
Zeneg édes énekekkel:
Egyedül csak én kesergek.

Ihon, a kinyílt mezőkben,
Ligetekbe, rétbe, kerten
Hiacintok illatoznak,
Tulipánok ékesednek,
Mosolyognak a virágok:
De mi kedvem a tavaszban,
ha az ő viráginál szebb
Lili nem virít ölemben?

március 23. Utassy József: 1941.III. 23.

A negyvenegyes tavasz harmadik napján
megszült egy napraforgó arcú asszony,
hogy ebben az égkupolás alkotóház-világban
mutassam föl a szépet, a jót,
s mondjam ki bátran
az igazságot.

március 24. Arany László: A délibábok hőse

"Még egy darabka hó itt-ott kivillan,
De a tavon nem látni már jeget:
Nyílt tükre lágy széltől fodrozva csillan,
Másolva lenn a bárány-felleget.
Az úton át egy ürge játszva illan,
A gólya andalogva lépeget,
Bíbic, sirály, szalonka ünnepelte,
Hogy szép tavasz a zord telet kiverte..."

március 25. Faludi Ferenc: Tavasz

Királyi múlatság erdőkben sétálni,
Árnyékos utcáin fel s alá járkálni,
Fülemile éneklésén,
Gyönge szellő legyezésén
Örömet nevelni,
Kedve szerint élni..."

március 26. Varga Katalin: Sárkánybánat

Az icipici sárkány, oly pici tüzet fú,
hogy senki nem dicséri: Juj, mily rémes torkú!
Az icipici sárkány úgy hüppög emiatt,
hogy sárkány nagymamája szíve majd megszakad.
-No ne sirj, kisvirágom!-szól sárkány nagypapa
-kétszáz év, s máris felnőtt minden sárkánybaba.
Utána nyolcszáz évig a tüzet fújhatod,
akár a Himaláját is felolvaszthatod.

március 27. Gazdag Erzsi: Hajnalka

-Kinek van jókedve?
-Nekem van jókedvem.
Már korán hajnalban
jókedvvel ébredtem.

Jókedvvel ébredtem:
Madárdal ébresztett.
Madárdal ébresztett,
Friss hajnal élesztett.

-Ki vagy te, mi vagy te?
Mért ébredsz hajnalba?
-Kicsi lány vagyok én.
A nevem Hajnalka.

-Nem vagy te kicsi lány,
Virág vagy, Hajnalka.
Azért is ébredsz fel
Hajnalba,hajnalba.

március 28. Tavaszi szél vizet áraszt,

Tavaszi szél vizet áraszt,
Virágom, virágom.

Minden madár társat választ,
Virágom, virágom.

Hát én immár kit válassak,
Virágom, virágom?

Te engemet, én tégedet,
Virágom, virágom.

március 29. Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák

Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
Üllői-úti fák..."

március 30. Radnóti Miklós: Száll a tavasz

Csúszik a jég a folyón, foltosra sötétül a part is,
olvad a hó, a nyulak meg az őzek lába nyomán már
kis pocsolyákban a nap csecsemőnyi sugár lubickol.
Száll a tavasz kibomolt hajjal, heverő hegyek ormán,
tárnák mélyein és vakondok túrta lyukakban,
fák gyökerén fut , a rügy gyöngéd hónalja tövében,
s csiklandós levelek szárán pihen és tovaszáguld.
S szerte a réten, a domb fodrán, fodros tavakon kék
lánggal lobban az ég.

március 31. Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el

Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el?

Sose néztem, merre jártam,
a felhőkből kiabáltam,
erdő jött: jaj, be szép!
-megcibáltam üstökét.

Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm a titok,
ő se tudja, ki vagyok.

Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?

Téli és tavaszi versek, márciusi hónap versek, napi versek, magyar versek ismert és kevésbé ismert költők versei, gondolatai