Kezdőlap Multimédia Véletlen Fotólap Képeslap Zenelap Gondolat Kapcsolat

Kapcsolat, észrevétel, vélemény, aktuális és következő hónap versek, tavaszi, nyári, őszi, téli versek
A zeneter.hu üzenőjébe egyszerre max. 600 karakter, kb. 10 sor írható, vagy email küldhető a webhely tulajdonosának: zeneter kukac lajt pont hu

A zeneter.hu üzenője a korábbi piheno.net webhely 2006.02.28. - 2009.04.18. közötti bejegyzéseit is tartalmazza


, virág, vers és zenés képeslap köszöntse őket !

Linkcsere kapcsolatok, kölcsönös együttműködés, Google PageRank érték 2, 1, 0


Linkcsere partnerek, saját lapok és egyénileg támogatott lapok linkjei, hivatkozásai, együttműködés pagerank értéktől függetlenül

Fotólap - kép - gondolatok - Méhész István fotós honlapja
5-PROFI Kft - teljeskörű társasházkezelés
Hungaromax - adás vétel, csere, ingatlan, hirdetés
Toplista pihenő info - zöld toplista, magyar toplista, alternatív toplista banner vagy Google PageRank kijelzővel
Olaszliszka - Olaszliszka alternatív, nem hivatalos honlapja

Egyszerű szöveges linkcsere a kapcsolat lapon, kölcsönös látogatásnövelés, együttműködés


Régi magyar nóták, népdalok, magyar nóták, katonadalok, bakanóták, indulók, műdalok


Katonadalok, bakanóták, indulók, régies népies dalok, műdalok, népdalok, régi magyar nóták, cigány dalok ahogyan én emlékszem

Ott, ahol zúg az a négy folyó...

Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér
Egy ezredévről mond mesét a szél.
Búg a kürt az ősi vár fokán
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll, a magyar turulmadár.

Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér
Zeng a dal, Kolozsvár visszatér.
Búg a kürt az ősi vár fokán,
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll a magyar Turulmadár.

Erdélyországba van az én hazám...

Erdélyországba van az én hazám,
Ott temettem el az édesanyám.
Sorsuk fájdalom, könnyes, néma gyász,
Erdélyországba rabló had tanyáz.
Szegény székely nép, akárhová lép, akármerre jár,
Az itala könny, a kenyere sár.

Valahol Oroszországban

Üzenet jött messze-messze földről,
Halványzöld-szín tábori levél.
Aki írta a szívével írta,
Minden sora őszintén beszél:
Sokkal jobban szeretlek, mint máskor,
Minden percben rád gondolok százszor,
Valahol Oroszországban,
Valahol Oroszországban.
S arra gondolok, mikor a csillag rám ragyog,
Azt a csillagot, te otthon éppúgy láthatod.
Mindig a te leveledet várom,
Csak terólad álmodom az álmom,
Valahol Oroszországban,
Valahol Oroszországban!

Muszkaföldre lassan jár a posta,
Alig várják már a válaszom.
Megkérem a rádiótól szépen,
Közvetítse kívánság-dalom:
Sokkal jobban szeretlek, mint máskor,
Minden percben rád gondolok százszor,
Valahol Magyarországon,
Valahol Magyarországon.
S arra gondolok, mikor a csillag rám ragyog,
Azt a csillagot, te ott kint éppúgy láthatod.

Galambszívet örököltem...

Galambszívet örököltem az édesanyámtól,
A szép dalos nótás kedvet az édesapámtól.
Ők neveltek, tanítottak minden szépre, jóra,
Fehér lelkű kisgalambom szerelemre csókra.

Megbecsültem édesapám, anyám örökségét,
Szívem mélyén őrizgetem szerelmem hűségét.
Az én édes kicsi párom hasonlít anyámra,
Én pedig a nótás kedvű édes jó apámra.

Százados úr, sej-haj...

Százados úr, sej-haj, százados úr, ha felül a lovára,
Hátratekint, sej-haj, hátratekint az elfáradt bakára.
Úgy-e, fiúk, szép élet a katonaélet,
Csak az a baj, sej-haj, csak az a baj, hogy nehéz a viselet.

A bakának, sej-haj, a bakának nem csinálnak koporsót,
A bakának sej-haj, a bakának nem mondanak búcsúzót.
Ágyúgolyó lesz annak a búcsúztatója,
Barna kislány, sej-haj, szőke kislány lesz a megsiratója.

Kukorica közt születtem...

Kukorica közt születtem, ott szedtek fel engem,
A nevem is, hej, parasztos, de én nem szégyellem.
Be-bejárok a faluba édes Juliskámhoz,
Az én nevem, az én nevem, az én nevem Kukorica János.
Én a pásztorok királya legeltetem nyájam,
Nem törődöm az idővel, a szívembe nyár van.
Szerelemnek boldog nyara égeti a lelkem,
Amióta ezt a kislányt egyszer megöleltem.
Be-bejárok a faluba édes Iluskámhoz,
Az én nevem, az én nevem, az én nevem Kukorica János.

Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma...

Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma,
Erdő szélén esküszik a cigány vajda lánya.
Táncra perdül, vígan mulat az egész cigányhad,
Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat, arcán ül a bánat.

Szomorú a cigány vajda lánya,
Rejtett könnyét senki más, csak édesanyja látja.
Vigasztalja, felejtsd el azt a fattyút, az égre,
Édesanyám, fáj a szívem, majd meghasad érte, majd meghasad érte.

Már én azt a rongyost nem is bánnám,
Ez rangosabb, ezüst pityke fityeg a dolmányán.
Azt a régit meg se látnám, semmije nincs néki,
Édesanyám, nekem az kell, az a rongyos régi, az a rongyos régi.

Barna kislány ablakába...

Barna kislány ablakába jó estét, jó estét.
Szállást kérnék éjszakára hogyha beengednél.
Mindenféle csavargónak szállást nem adhatok,
Nincs itthon az édesanyám, csak egyedül vagyok.

De azért a szép szavadért mégis beengedlek,
Gombos végű nyoszolyámba szépen lefektetlek.
Csipkés szélű paplanommal szépen betakarlak,
Két karommal átölellek, reggelig csókollak.

Ha felmegyek a doberdói...

Ha felmegyek a doberdói nagy hegyre,
Feltekintek a csillagos egekre.
Onnan nézem, merre van a magyar hazám,
Merre sirat engem az édesanyám.

Házunk előtt mennek el a huszárok...

Házunk előtt mennek el a huszárok,
Édesanyám, én is közéjek állok.
Én leszek az első század szakaszvezető,
Nem a világ az a három esztendő.

Húzd rá, cigány, szakadjon el a húrod,
Mert már nékem úgysem sokáig húzod.
Majd húzza a Károly király rezes bandája,
Siralmas lesz annak a hallgatása.

Nem loptam én életembe...

Nem loptam én életembe,
Csak egy csikót Debrecenbe.
Mégis rám verték a vasat,
Babám szíve majd lehasad.

Sárga a csikóm, sárga a nyereg rajta...

Sárga a csikóm, sárga a nyereg rajta,
Most akartam hozzád járni rajta.
Most akartam véled beszélgetni,
Itt van az idő, el kell masírozni.

Itt az idő, visznek katonának,
Lehasad a szíve a babámnak.
Lehasad a babám gyenge szíve,
Ha engemet három évre elrabolnak tőle.

Zúg az erdő, zúg a mező...

Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgassa,
Talán bizony Angyal Bandi a lovát ugratja.
Szép a lova, szép őmaga, szép a zabolája,
Vígan várja a babája a felvetett ágyba.

Kis Kató

Ma este indulunk a frontra
búcsúzni jöttem kis Kató,
ne félj vigyázunk mink magunkra
velünk az isten kis Kató
Elkísér majd csókjaid emléke
az élet szép szeretni jó,
patyolat fehér ágyacskádban
gondolj rám néha kis Kató

Ha vége lesz a szörnyű télnek
és újra elolvad a hó,
meglátod visszajövök hozzád
boldogok leszünk kis Kató
De ha mégis elszólítna engem
egy mennyországi behívó,
akkor se sírj feledj el engem
légy mással boldog kis Kató

Szeressük egymást gyerekek

Az élet egy színes álmodás,
Mely egyszer véget ér.
A sír lesz majd a végállomás
A szív pihenni tér.

Álmodjunk mindig szépeket,
Hisz úgysem- tart soká.
A gyorsan elszálló éveket
Tegyük, hát boldoggá!

Szeressük egymást gyerekek,
A szív a legszebb kincs.
Ennél szebb szó, hogy szeretet a
A nagyvilágon nincs.

Az élet úgyis tovaszáll,
A sír magába zár.
Szeressük egymást gyerekek,
Hisz minden percért kár!

Az élet úgyis tovaszáll,
A sír magába zár.
Szeressük egymást gyerekek,
Hisz minden percért kár!

Deres már a határ...

Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá se néz már sohasem a fehérnép.
Nem is vár több nyarat, senkije sem maradt,
Egyetlenegy hű társa a szegénység.
Más se kell az egész világból,
Csak a pipa meg egy pohár bor,
Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá se néz már sohasem a fehérnép.

Deres már a határ, sose bánd, vén betyár,
Akad még az őszi erdőn virágszál.
Bár a nyár elszaladt, egy szív tied maradt,
Kivirulna, hogyha reá találnál.
Van az úgy, hogy egy szál virágtól,
Tavasz lesz az egész világból,
Deres már a határ, sose bánd, vén betyár,
Nyílik még az őszi erdőn virágszál.

Pilóta gyerek...

Pilóta gyerek sose kesereg,
Ott van a ló, nagy a feje búsul eleget.
Ha a pénze fogy, mulat egy nagyot.
S haza ír a faterjának egy képes lapot.

Te is voltál ifjú apám, jól tudod magad.
Levegőből nem él meg a pilóta fiad.
Hát hoci a pipát, hol a bőrkabát,
Csapj fel öcsém pilótának a réz angyalát.

Megy a levél, jöhet a pénz, jöhet a csomag,
Levegőből így él meg a pilóta fiad.
Sej, hoci a pipát, hol a bőrkabát,
Csapj fel öcsém pilótának a réz angyalát.

Pilóta gyerek, hogyha termikel,
Öt-hat ezren van, de még csak tovább teker.
Most jön már a műrepülés édes öregem,
Nem lesz abban semmi hiba öt-hat ezeren.

Hát ki a féklapot, nyomj rá egy nagyot,
Már is mondhatod öcsém, hogy pilóta vagyok.

Én vagyok a falu rossza...

Én vagyok a falu rossza egyedül,
Engem ugatnak a kutyák messziről.
Más is van még a faluba, nem csak én,
Mégse ugassák a kutyák, mert nem olyan rossz, mint én.
Sem az apám, sem az anyám nem volt rossz,
Csak egyedül magam vagyok, magam vagyok a gonosz.

Fehér galamb száll a falu felett...

Fehér galamb száll a falu felett, viszi az én bánatos levelem.
Nyugtalanul szálldos ide-oda, boldog én már úgyse leszek soha.
Szerettem én kislányt már eleget, de igazán egyik se szeretett.
Nem hall engem senki sóhajtani, csak igazán szeressen valaki.

Esik eső, szép csendesen  csepereg...

Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a kocsmába kesereg.
Csaplárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszebb lányát állítsa ki strázsára.
Édesanyám, én a strázsát nem állom,
Mert ma jönnek a fegyházi zsandárok.
Rózsa Sándor nem vette ezt tréfára,
Felugrott a bársonyszőrű lovára.
Lova el is vitte őtet messzire,
El egész a fenyves erdő szélire.
Lova lába megbotlott egy gyökérbe,
Ott fogták el Rózsa Sándort örökre.

Ez a vonat most van indulóba...

Ez a vonat most van indulóba,
A belseje fel van virágozva.
A belseje sárgára, leszerelő öreg bakák számára,
Jönnek haza végleges szabadságra.

Be van az én zubbonyzsebem varrva,
Barna kislány, mit keresel abba.
Benne van a zsoldkönyvem, meg a leszerelő levelem,
Már ezután csak civil a nevem.

Krasznahorka büszke vára...

Krasznahorka büszke vára,
Ráborult az est homálya.
Tornyok ormán az őszi szél
Elmúlt dicsőségről regél.

Rákóczinak dicső kora
Nem jön vissza többé soha.
Harcosai rég pihennek
A dicső fejedelemnek.

A toronyból késő este
Tárogató nem sír messze.
Olyan kihalt, olyan árva
Krasznahorka büszke vára.

Százados úr, sej-haj...

Százados úr, sej-haj, százados úr, ha felül a lovára,
Hátratekint, sej-haj, hátratekint az elfáradt bakára.
Úgy-e, fiúk, szép élet a katonaélet,
Csak az a baj, sej-haj, csak az a baj, hogy nehéz a viselet.

A bakának, sej-haj, a bakának nem csinálnak koporsót,
A bakának sej-haj, a bakának nem mondanak búcsúzót.
Ágyúgolyó lesz annak a búcsúztatója,
Barna kislány, sej-haj, szőke kislány lesz a megsiratója.

Régies, népies, eredeti, átköltött, ismert, ismeretlen, változatok


Yukon és Alaska képeslapokon, postai képeslapok beolvasott változatai, általános ismertetés


A képeslapokat egy évekig ott élő ismerősöm, F.H. küldte a Yukon és Alaszka vidékéről

Yukon - 1 Yukon - 2 Yukon - 3 Yukon - 4 Yukon - 5
Alaska - 1 Alaska - 2 Alaska - 3 Alaska - 4 Alaska - 5

Adatok Yukonról és Alaskáról, az aranyásók földjéről

Yukon Kanada szövetségi területe
Területe: 483.414 km
2
Lakossága: 27.800 fő
Útjainak a hossza: 4.287 km (nem utcák)
Három legnagyobb városa, lakossággal: (plusz/minusz 5 százalék hibával)
Whitehorse (főváros): 23.474 fő
Dawson City: 2.019 fő
Watson Lake: 1.794 fő
A lakosság 95%-a ebben a három városban él.

Alaska az USA legnagyobb területű és legészakibb (49.) tagállama.
1867-ban vásárolta meg Oroszországtól 7.200.000 $-ért.
Területe: 1.522.486 km
2
Kerülete: 54.562 km
Lakossága: kb. 600.000 fő
Székhelye: Juneau
A lakosság többsége, közel 75%-a, a tíz legnagyobb városban él.
Gazdaság: köolaj és földgáz termelés, turizmus, halászat, erdészet
Legmagasabb hegycsúcsa a Mount McKinley, 6194 m.

Egy utazás története "Nagy kalandom északon" - FH utazása a Yukon vidékén

Engem mindig csábított az, hogy Yukon területe Magyarország területének ötszöröse és három városában él a lakosság 95 százaléka. A legérdekesebb város természetesen Dawson City a Yukon partján, közel ott, ahol a (kis Tur siet beléje) a Klondike folyó rohan bele. A város területe talán két négyzetkilométer lehet. Északra a Yukon, nyugatra a Klondike, keletre és délre a "Midnight Dome" nevű hegy. Ennek a nevezetessége az, hogy Június 21-én aki a hegytetőn van, láthatja, amikor a nap öt percre eltűnik a láthatárról. Ez az év leghosszabb napja. De az is igaz, hogy ezzel jár az, hogy December 21-én a nap csak öt percre jön fel. S míg nyáron a hegytető turistákkal van tele, télen nem hiszem, hogy van ember, aki felmerészkedne oda.

A város az "Arany-láz" idején épült és még most is van számos épület, bár inog, abból az időből. Itt van az a cabin amiben Jack London töltött egy telet, itt van az a bank, ahol az "Észak Nagy Költője" Robert Service dolgozott pár évet. És persze itt van nem messze az a patak, amiben annyi aranyat találtak, a Bonanza patak. Partjain még látható az a "föld kotró", aminek egy-egy merőlapátja két tonnás öntöttvasból van. A gőzzel hajtott gép húsz-harminc ilyen lapátot forgatott, kaparta fel a patak medret. Még ma is dolgoznak itt, de modern gépekkel, mint a vízágyú, ami tizenöt centi átmérőjű "ágyúval" "lövi" a hegyoldalt és mossa az aranyat. Itt van még az a kis parcella is, ahol a turisták moshatnak aranyat, ahol annak idején én is a vízben térdig állva, éhes szemekkel lestem mosó tálam fenekét, a sárga csillogó rögért. Persze csak azért, mert ott voltam és nem akartam úgy elmenni, hogy ne próbáljam meg. De ki hinné ezt el !?

Az arany furcsa dologra viszi az embert. A vidék ma, egy természetbarát számára, borzalom. A völgyben mint óriási kígyók, egymás mellett van a feltúrt kavics, a régi időkből, amit most újra mosnak, modern gépekkel. A Yukon túlsó (északi) oldalán van a camping park, ahová egy tutaj viszi át az autókat. Onnan indul a legészakibb út, a "Top of the World Highway" (Világ teteje út) Alaszkába. Az út nagy része a hegyek gerincén fut és amikor először erre jártam, nem tudtam elhinni, hogy mennyi víz volt a tenyeremben, bár rossz nyelvek szerint, ezt verejték néven is ismerik. Pedig nem vagyok ám gyáva.

Mintha nem lennénk még elég északra, a várostól délre (40 km) indul Yukon legérdekesebb útja, a Dempster. Ez a 734 kilométer hosszú út köti össze a Yukon utat, Canada legészakibb városával, az Észak-nyugati Tartományi Inuvik-al. Az út nevét egy Dempster nevű kanadai lovas csendőrtől kapta. Az út ma már egészen jó állapotban van, igaz nem "műút", nem is makadám, hanem földút, kavicsos de egészen járható. Pláne, ha nem siet az ember. Az út hegyek között, folyók partján halad, ahól remek horgász lehetőség van, az alaszkai tömegek nélkül. Az elmúlt nyáron legalább két hetet töltöttem itt és naponta két-három pisztrángot sütöttem ebédre és vacsorára. Mint otthon mondják, halat hallal ettem. És ha ez nem jómodorra vall, akkor nem tudom mire.

Az első benzinkút és egyúttal lakott terület 369 kilométerre van. Eagle Plains. Itt a benzinkút mellett van egy vendéglő, autószerelő, motel, mosoda és egy zuhanyozó, ahol már sokszor jártam. Ez a "város" húsz kilométerre van (délre) a sarkkörtől. Lakossága 14. Az északi sarkkörnél egy pihenő (kifutó) van, ahol egy tábla jelzi a sarkvonalat és természetet magyarázó táblák ismertetnek meg tudnivalókkal, érdekességekkel. Minden turista megáll itt fényképezni, de nincs tömeg. Naponta öt-hat kocsival találkoztam.

A következő "város" Fort McPherson, egy indián település a Peel folyó partján. Nyáron tutaj viszi át a forgalmat, télen a jég méter vastagságú és teherautókat is elbír. A városban kb hatszáz indián (Dene indián) él, de talán túrista szempontból arról híres, hogy itt vannak eltemetve az "Elveszett Őrjárat" tagjai, Dempster tizedes hírének megalapozói. A temetőben ezek gondozott sírjait majdnem minden túrista meglátogatja.

A következő "város" Arctic Red River, egy Athabasca-i Indián település, az Arctic Red River és a Mackenzie folyók találkozásánál. Innen az út nyáron elég kényelmetlen mert a közeli Mackenzie árterület a szúnyogok Mekkája, s ha netán ki kell lépni a kocsiból, s ne adj Isten, elfelejti az ember becsukni az ajtót, pláne este, akkor igen megszenved. Ilyenkor arra gondol az ember, hogy jövőre vontat egy kis házat is, amin két O - betű lesz írva. (OO)

Köszönet F.H.-nak, alaszkai ismerősömnek, aki a képeslapokat és az utazás leírását küldte!


Locsolóvers, vicces locsolóversek és mondókák húsvétra


Mindenkinek köszönöm, aki hagyományos locsolóversek, vidám, vicces rigmusok küldésével bővítette a választékot

Megnyílt a hármas ég a sok csillagokkal,
Krisztus is feltámadt tanítványaival!
Ez a papok dolga én nem magyarázom,
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom!
Hajtsák le fejüket, kik lány névvel bírnak,
Sutra az apraja, kik a víztől sírnak!!!
Szabad-e locsolni?

...

Kerek erdőn jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Meg szabad locsolni?

...

Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.
Ajtó mellett állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adják párjával,
Elszökök a lányával!

...

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

...

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.

...

Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!

...

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

...

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!

...

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

...

E háznak van egy rózsája,
A rózsának egy bimbója.
Én a rózsát megöntözöm,
A pár tojást megköszönöm.

...

Ajtó megett állok,
Piros tojást várok,
Ha nem adtok lányok,
Nem járok hozzátok.

...

Locsolom, locsolom,
Hadd legyen frissecske,
Hadd legyen a lányból
Szép piros menyecske.

...

Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál,
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!

...

Birka, barka, berkenye,
Eljött húsvét reggele.
Rózsavizet Erzsónak,
Piros tojást Ferkónak!

Ma van húsvét napja,
Második hajnala,
Melyben szoktak járni
Ifjak tábora.
Serkenj fel álmodból, cifra nyoszojádból,
Add elő hímesed arany kaszinádból!
Add ki már szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is!!!
Szabad-e locsolni?

Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,
Egy üveg rózsavizet tettem a zsebembe.
Elindultam véle piros tojást szedni,
Engedelmet kérek, szabad-e locsolni?

...

Húsvét van, húsvét van megint valahára,
Lányoknak vizes a ruhája.
Vizes bizony, mert nagyon öntözik,
A fiúk rózsavízzel köszöntik.
Ne féljen az anyja, nem lesz semmi baja,
Csak egy kicsit lucskos lesz a haja.

...

Piros tojás, hímes tojás, piros százas jut nekem,
Eljöttem hát tehozzád is, szép viruló kedvesem.
Megöntelek, rózsaszálam, soha el ne hervadozz,
Nyuszi várja húsvét hétfőt, meglocsollak, mit kapok?

...

Kinyílott az aranyeső,
Én voltam ma a legelső,
Aki kora reggel
Locsolkodni kelt fel.
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán,
Virulva viruljon.
Íme, itt a kölni,
Szabad-e locsolni?

...

Örömmel és büszkén keltem fel ma reggel,
Hogy meglocsoljalak téged sok-sok szeretettel.
Sok házat bejártam, sok virágot láttam,
De ilyet, mint te vagy, sehol sem találtam.

...

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tolással!

...

Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik,
Én csak azért jöttem, hogy igyak egy kicsit.

...

Van nekem egy locsolóm,
Kölni is  van benne,
Hogyha én azt elővenném,
Nagy nevetés lenne.

...

Árok partján döglött ló, én vagyok a locsoló.
Kerek erdő, templom, locsolok-e - nemtom'.
Kell a francnak piros tojás, Ide a pénzt, gyerünk, futás!

...

Sivatagban él a teve,
locsolkodni jöttem, hehe.

...

Egy csepp kölnit a leányok hegyibe,
Poharamba sok italt, de izibe!
Locsolhatok? Szomjas vagyok!

...

Zöld a moha, zöld a páfrány,
Megöntözlek házisárkány!

...

Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!

...

Rózsavíz a kezembe',
Had' öntsem a fejedre.
Váljon egészségedre.

...

Piros tojás az asztalon,
Rám ne kelljen várni,
Kérdezem a ház asszonyát,
Szabad-e locsolni?

...

Kerek erdőn jártam,
Vad bikákat láttam.
Fel akartak döfni,
Szabad öntözni?

...

Harangoznak húsvétra,
Leszakadt a tyúklétra.
Kezdődik a locsolás,
Nekem is jut egy-egy tojás.

...

Én kislegény vagyok,
Verset nem tudok,
Majd jönnek a nagyok,
És mondanak azok.
Szabad-e locsolni ?

...

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

A locsolóversek mára megváltoztak, szövegük trágár és gyakran rendkívül primitív


Zenetér toplista, linklista, gyűjtőlap, statisztika és számláló, pagerank link top lista kapcsolatok